ÓCSAI
PLÉBÁNIA




Bajcsy-Zsilinszky utca 28.
2364 Ócsa
HÍREK TÖRTÉNELMÜNK MISEREND HELYI KIADVÁNY KAPCSOLAT
NAPI EVANGÉLIUM

2019. szeptember 22.
vasárnap

Móric névnap

Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az ...

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A Szent Mária tiszteletére emelt premontrei monostora a váradelőhegyi Szent István-monostor filiájaként jött létre és 1235-ben már fennállt. A monostor helyén álló bazilika a román stílusúmagyar építészet egyik legfontosabb emléke. 1307 szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt. Ócsa 1856 körül járási székhely lett. A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

(Forrás: Wikipédia)

A plébánia története

A név eredete ótörök személynév. Felmerült azonban a név szláv eredetű származása is. Árpád-kori, valószínűleg még a tatárjárás előtt fennállott premontrei prépostság. Oszwald Ferenc, a rend történésze szerint már 1234-ben létezett Pest megyében. Benedek ócsai premontrei prépost 1243-ban (de Olcha) bizonyságot tett egy birtoküggyel kapcsolatban. Bakács szerint az ócsai monostor első említése először 1264-ben történik. Győrffy szerint a Sz. Mária monostor a váradelőhegyi Szt. István-monostor filiájaként jött létre, amely a XIII. század végére két filiát hozott létre: az egyiket Gedéren (Fejér vármegye Solt-szék), a másikat Lázár szigetén (Baranya vármegye).1272-ben, 1332-ben és 1366-ban határjárási okmány (Houcha néven) említi. A középkori oklevelekben szereplő ocrai apátságot Csánki, Borovszky, Forster és Czobor szintén Ócsával azonosítja, míg Pázmány, Fuxhoffer és Wagner Károly a Szatmár megyei Otsva-Apátinak tartja. 1270-1272-ben az ócsai monostor földje Chom fia Istváné és Mihályé, akik ezt Tádé fia Jánostól vásárolták. 1272-ben az olcsai egyház népeivel népesítették be az érdi szigetet. 1307-ben I. Károly király oklevelet keltez „Apud monasterium Olcha” (az olhai monostornál) helymegjelöléssel. 1388-ban a birtoktalan emberhez nőül ment Katalin leánynegyedét Pál fia Péter feleségének, az Olcha királyi birtokon lakó Erzsébetnek, birtokban hajlandók voltak kiadni. A község a török uralmat is átvészelte. A törökök kiűzése után báró Laffert birtokába került, aki másokkal együtt birtokolta a községet. A lakosság a török hódoltság alatt megmaradt, de reformátussá lett. Pázmány - Chobot állítása ellenére - a váci egyházmegye premontrei prépostságai között említi „Albei” néven, amely csak Ócsával lehet azonos. Le Paige néhány évvel később, 1633-ban már így jegyzi fel: „De Olza Filia quondam S. Stephani Vaciensis Dioecesis”.

A premontrei prépostság temploma 1250 körül épült, de igazában befejezetlen maradt. Amikor a premontrei prépostság a XVI. század elején megszűnt, ezt a gyönyörű katolikus templomot a protestánsok foglalták el. 1626-ban már prédikátoruk is volt Szokolyi Lőrinc személyében. Pongrácz püspök Informatiojában Ócsát a protestáns helységek között említi. Dwornikovich püspök pedig azt írja Jelentésében, hogy igen szép, de fedetlen katolikus temploma van, amelyben kálvinista prédikátor működik. A tető hiánya ekkor még nem okozott problémát, mert a boltozatok megvoltak. Berkes András 1702-ben Canonica Visitatiot végzett, és leírta a templom állapotát. Visszaszerzését két ízben, 1761-ben és 1763-ban is megpróbálták, de egyszer sem sikerült, pedig a kérést a br. Laffert-család is támogatta. Ebben az időben csak igen kevés katolikus lakott a faluban, akik számára az alsónémedi plébános egy magánházban tartott szentmisét. 1754-ben kápolnát építettek a Szentháromság tiszteletére. 1771-ben a katolikus templom szánalmas állapotban van, oly- annyira, hogy jobban hasonlít egy pusztuló parasztkunyhóhoz, mint templomhoz. Ritkán tartják benne az istentiszteletet, az egész nagyböjt ideje alatt csak háromszor volt benne mise. A helytartótanács új templom építését határozta el. Az épület újbóli felépítésére /porro ecclesiae noviter erigendae/ költségvetést kér. Ehhez a Helytartótanács 2 000 forintot adott, azzal a meghagyással, hogy a többi összeget a püspök a földesuraktól és a hívektől szedje be, a fuvart és a munkaerőt a vármegye segítségével vegyék igénybe az arra kötelezettektől. A mai kisméretű katolikus templomot 1774-ben építette - Mária Terézia és Migazzi Kristóf segítségével a falu, szintén a Szentháromság tiszteletére. A terveket a nagynevű Mayerhoffer János készítette 1772-ben. A templomot 1974-ben renoválták.

Eredetileg az alsónémedi plébániához tartozott. 19l6. szeptember 1-jén expositura lett, majd pedig 1921-ben önállósult. 1945. előtt kultúrházuk is volt. Historia Domusa 1916-ban kezdődik. A plébánia épületét 1982-ben tatarozták.

A plébánosok közül Szűcs Gyula (szül. 1876) kormányfőtanácsos volt. Közreműködésével az egyházközség elemi iskolát létesített, ahol 1943-ban a tanerők száma 4 fő volt.

(Forrás: Váci Egyházmegye Sematizmus)